A szavak ütnek, a
szavak fájnak,
lefestik neked a
tájat.
Szeretnek, s ha kell,
megóvnak.
Használd őket
takarónak.
Lázadnak és
gyűlölködnek,
meg kell fontolni hát
őket.
Lehet ostor, és
csattanhat,
világra kinyíló
ablak,
festővászon
absztrakttal,
érthetetlen
katyvasszal.
Lehet művelt, s meggyötört,
melybe nyelved
beletört.
Ordíthatod szemtől
szembe,
Súghatod formás
fülekbe.
Talán hálás köszönet,
vagy egy késő üzenet.
Bók, átok és
sorscsapás,
lelken lágy
simogatás.
Messzire szállt,
súlyos sóhaj,
ünnep előtt mondott
óhaj.
Kacaj, hangos
röhögés,
odavetett röfögés.
Káromkodás, igazgyöngy,
sírodon egy kis göröngy.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése