Frankenstein menyasszonya

Szemek: csábító lélektükör. Ígéretek, ki nem mondott szavak, kívánságok. „A tiéd vagyok, ha csak egy pillanatra is… Csókolj, ölelj!”

Orr: édes, kis gömböcske. Inger, hogy a sajátom hozzá dörgöljem. Eszkimópuszi, ahogy az óvodában játszottuk.

Száj: nedves, puha ígéretek kapuja. Félénk nyelv. Fogak, melyek harapását élvezettel tűrném. Fájdalom és kéj. Félelemkötelék.

Nyak: életet adó ér lüktetése. „Harapj meg, szívd ki belőlem az életet!”  Kettőből egy. Édes illat, csábítás, fájó tüdő az önuralom-oxigéntől.

Fülek: csüngő étek. Harapni, szívni, élvezni a hús gyönyörét.

Karok és váll: otthon, nyugalom, meleg, béke. „Hazatértem.” Nagy nyelés. Fojtogató sírás, mert boldog vagyok. Először. Talán utoljára.

Mellek: Nagy, kerek, hamvas barackok. Ízlelném, harapnám, markolnám, de csak nézem. Gyötrő éhség. Emelkedik, süllyed, emelkedik, süllyed. Hipnotizáló mozgás. Élet.

Has: puha párna. Kényelem. A test moraja, édes zene. Álmosító lélegzetek. Ringató anyaméhemlék.

Combok: titkot rejtő sejtelmes kapu.

Darabokból egész. Tű, cérna, csalódás. Külön-külön ugyanolyan. Együtt hamis áltest. Hasonló, mégis más. Csak Frankenstein menyasszonya.